Geotermikus energia
A geotermikus energia a Föld mélyéről származó hő, amelyet villamosenergia-termelésre, fűtésre és hűtésre is használhatunk. A geotermikus erőművek villamosenergia-termelésre használják a Föld mélyéről érkező hőt. A működés alapja a forró víz vagy gőz kitermelése a mélyből.
RENEWABLE ENERGY


A geotermikus energia a Föld mélyéről származó hő, amelyet villamosenergia-termelésre, fűtésre és hűtésre is használhatunk. A mélyben zajló folyamatok folyamatosan hőt termelnek, ami a felszín közelében elérhetővé válik, főleg a földkéreg vékonyabb részein, például vulkanikus területeken vagy geotermikus mezőkön.
A geotermikus erőművek a mélyből származó forró vizet vagy gőzt hasznosítják turbinák hajtására, így állítva elő villamos energiát. Más geotermikus rendszerek más eljárásokat alkalmaznak, például a talajhőszivattyúk, a földhőt épületek fűtésére és hűtésére használják.
A geotermikus erőművek működése
A geotermikus erőművek villamosenergia-termelésre használják a Föld mélyéről érkező hőt. A működés alapja a forró víz vagy gőz kitermelése a mélyből. A geotermikus kutakon keresztül akár több kilométer mélyről is felszínre hoznak forró folyadékot, amely 150–370°C közötti hőmérsékletű lehet. A felszínre jutott gőz vagy víz turbinákat hajt meg, amelyek áramot termelnek. Miután a gőz meghajtja a turbinát, lehűl, majd visszasajtolják a földbe, így a körfolyamat fenntarthatóvá válik.
A geotermikus erőművek három típusa létezik:
· szárazgőz-erőművek: ahol a kitermelt közeg magas nyomású gőz, akkor azt közvetlenül vezetik rá a turbinára, amely meghajtja a generátort
· nedvesgőz-erőművek: ahol forróvizet nyernek ki, akkor azt nyomáscsökkentéssel vezetik a turbinára. Az addig folyékony magas nyomású víz hirtelen gőzzé alakul, térfogata megnő, és így hajtja meg a lapátokat
· bináris ciklusú erőművek: amikor alacsony hőmérsékletű gőzt vagy vizet nyernek ki, akkor azt hőcserélőn vezetik keresztül, ahol a szekunder körbe egy kisebb forráspontú anyagnak adja át a hőjét
A geotermikus energia előnyei
A geotermikus energia számos előnnyel bír: fenntartható, megbízható és szén-dioxid-kibocsátása minimális, így hozzájárul a klímavédelemhez. Mivel folyamatosan rendelkezésre áll, nem függ az időjárástól, mint a nap- vagy szélenergia. Ugyanakkor kihasználása területileg korlátozott, mivel a telepítési költségek magasak, és a megfelelő geológiai adottságok megléte is korlátozza elterjedését. Összességében fontos szerepet játszhat a jövő energiaellátásában, különösen a megújuló energiák keverékében.