Fosszilis és megújuló energiahordozók

Új poszt-sorozatot indítunk, amelyben a megújuló energia változatos alkalmazásait járjuk körbe! A fenntartható jövő szempontjából egyre nélkülözhetetlenebbek az alternatív energetikai megoldások, lássuk hát, pontosan milyen lehetőségek is rejlenek különböző energiaforrásokban.

Mielőtt azonban igyekeznénk átfogó képet adni a megújuló energiáról, érdemes röviden áttekinteni, mi alapján is kategorizáljuk az energiaforrásokat. Két fő kategóriát különböztetünk meg: a fosszilis és a megújuló energiahordozókat.

A fosszilis energiahordozók olyan szerves anyagokból származnak, melyek évmilliók alatt alakultak ki a Föld mélyében. A legismertebb és egyúttal legelterjedtebb használatban lévő példáik közé tartozik a szén, a kőolaj és a földgáz, de ebbe a körbe tartozik a palagáz vagy a homokolaj is. A fosszilis energiahordozók hatalmas mennyiségben állnak rendelkezésre, és hosszú ideig a modern ipar fejlődésének megalapozói voltak. Ugyanakkor a viszonylag könnyen hozzáférhető készletek egyre fogynak, míg a legújabb technológiák segítségével fellelt újabb készletek kitermelése egyre drágább.

Azonban felhasználásuk komoly környezeti és klímaváltozási kockázatokkal jár, hiszen égésük során szén-dioxidot és más káros anyagokat bocsátanak ki, jelentősen hozzájárulva a globális felmelegedéshez és az éghajlatváltozáshoz.

Ezzel szemben a megújuló energiaforrások olyan természeti folyamatokon keresztül jönnek létre, melyek folyamatosan megújulnak (újratermelődnek), így fenntartható módon használhatóak. Például a napenergia, a szélenergia, a vízenergia, a geotermikus energia és az biomassza mind megújuló energiahordozók. Persze ha jobban belegondolunk, a szél- és vízenergia, illetve a biomasszából származó energia is visszavezethető a napenergiára, mint elsődleges forrásra - erről bővebben is ejtünk még szót a későbbiek során.

A megújuló energiaforrások alkalmazása kevésbé terheli a környezetet, és hozzájárulhat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, elősegítve ezzel a fenntartható fejlődést és a zöldebb jövőt. Ugyanakkor kiaknázásuk kapcsán még jóval kevesebb tapasztalat áll rendelkezésre, várhatóan jelentős hatékonyság-növekedést hoznak a közeljövő fejlesztései.

Sorozatunkban aprólékosan meg fogjuk vizsgálni az elterjedtebb megújuló energiaforrások előnyeit, hátrányait és alkalmazási területeit. Kövessék velünk ezt az izgalmas utazást a fenntartható jövő felé!

A következő részben azt tekintjük át, milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk a napenergia-hasznosítás különböző formáit.